szerda, augusztus 28

augusztus van.
volt.
vége van.
lassan.de biztosan.
nekem is végem lesz.
egyszer biztos
de nem most.


jó volt.mosolyogtam-sokszor.szerettek bele a vigyoromba,én nem az övéjükbe.sose volt pénzem cigire,most már lenne,de most már ugye nem kell.táncoltam részegnek tűnve,pedig tök józanon a zpben,kértem képet pásztor samutól.nem kértem csókot,viszont kaptam egy balfasztól.csalta meg egy srác velem a barátnőjét.bebasztam,de nagyon,az unokatesóimmal.ja,előtte meg kellett őket ismerni.szóval igen,megismertem az unokatesóimat.és táncoltam egy gróffal.
balatonoztam.sok hullócsillagot láttam.minden este sört ittam,és beleszívtam milán cigijébe.ja,és kívántam is.sok badarságot,persze.végigénekeltem egy hetet.hajón táncoltam.életemben először bevallom,hogy nagyon kibasztam egy fiúval.könyvet nem olvastam,pedig akartam,viszont rengeteget fotóztam,és nagyon sokkal kevesebbet rajzoltam.két hétig táboroztattam,ellőttem vagy hatmillió fotót,viszont videót csak négyet.a nyárnak mindjárt vége,és én szerintem igazán éltem.azt a rohadt sulit mondjuk nem várom,de a rajzosztályt annáljobban.
sajnálatos módon,de nem lesz  a férjem se a kiss tibi,mert hát ő már apuka,se dávid,mert hátőőő.őt nem tudom miért,de nem lesz.de még mindig kurvára bukok az ápolatlan szakállas,hosszúhajú művészurakra.igen,tudom,hogy a tibi nem szakállas és még csak nem is ápolatlan.de ő a tibi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése