egy kócos majom a szélben

az írás az elmúlt egy hétben nem nagyon megy nekem.jobb szeretem mostanság inkább csak a többi blogos életét,írását követni.talán azért is van ez így,mert nem történik velem semmi,ami említésre méltó,és azt,hogy szeretem,elég,ha csak Petinek mondom nap,mint nap.az iskolában való semmittevést pedig nem akarom részletezni,mert fölösleges.suli után még úgy ahogy élvezni is lehet a dolgokat,de az is csak olyan.nevetünk a más fülünkön kijövő,rongyosra hallgatott vicceket,elszívnak(unk) egy szál cigit,a még kicsit hűvös szél belekap a tüsi hajamba,beülünk a kocsmába,megiszunk egy kofolát,aztán felszállnak a többiek a buszra,én pedig hazaballagok.a faluban úgy néztek rám ma,meg tegnap is,mint akit még sose láttak.tegnap felvettem Peti system of a down-os pólóját,aminek már hozzáteszem,nincs Peti illata,egy feketecsőnadrágot,tornacsukát,pirosövvel.ma meg csak simán talpig feketében nyomtam meg egy huzontrógerban.de nekem ez az emese is kikurtul bejön.mikor hazaérek vagy subscribe-t,quimbyt vagy valami keményet hallgatok.tanulni nem igazán szoktam,mostanság nem látok benne hasznot.reggelente elmegyek azért,mert itthon mit is csinálnék.najó,lenne mit.rajzolnom kell,azt most szivesen is művelem.a gitárommal is ápolom a kapcsolatunkat,és a tablónkba is belekezdtem már.a könyveim meg kezdenek hiányozni.de nem csinálhatok mindent egyszerre.
a tanárok kisssé idegesítenek.utálok téma tárgya lenni,mégis elég gyakran történik ez meg.

az olyan igazán jó életérzés meg mostanság elég ritkaság.majd holnap.