kedd, április 26

tegnap,az este folyamán valami rámtört.alkotni akartam,írni,firkálni.de valahogy úgy,hogy semmi értelmét ne lássam,és a műveknek se legyen sok értelme,de mégis mondjanak valamit.talán rámtört,a művészi ösztön.rég vártam már ilyesmire.elővettem egy köteg papírt,egy vékony tollat,és elkezdtem firkálni.nem tudtam,mit hoz majd kibelőle az agyam és a kezem egyszerre.szó,mi szó,nekem tetszenek,bár ezeket itt nem mutatom meg...inkább egy versemet,amit szintén tegnap szült meg az agy.:

Oltódnak a fények,
a pupilla tágul
Eközben benned elvész
közel s a távol.

Dobban a lábdob,
de te csak előre bámulsz.
Izzanak a lámpák,
ettől kicsit kábulsz.

Felfogod az egészet,
majd egy kicsit ámulsz,
elégedett fejjel
a színpadra bámulsz.

Megszólal a zene,
üvöltöd bátran,
nem érdekel semmi,
nem is nézel hátra.

Lábaddal dobbantsz'
beleremeg a széksor.
Fejedben káosz,
azt hiszed szétzúz.

A szíved durván tátong,
a világ meg csak forog.
Most meg nem leled
a sor végén a pontot

nem tudtam,miről is írok eleinte,csak a második verszaknál észleltem,hogy az egyik kedvenc érzésemről,az önkívületet okozó koncertek hangulatáról.talán ezt is a Quimby hozta ki belőlem.
/nekem tetszik/

4 megjegyzés:

  1. Ááááh Quimby koncert újra felrémlett bennem, pedig decemberben voltunk .... és ááááh köszönöm. Olyan jó olvasni a dolgaidat. a versedet ellophatnám a saját blogomra egy linkkel ?

    VálaszTörlés
  2. ó,örülök,hogy tetszik mind kettőtöknek :)))
    és igen,szivesen 'odaadom' a versem. (: nyugodtan! de akkor a blogcímedet megkaphatom,mert itt nem írja ki,csak hogy 'névtelen' ? :P

    VálaszTörlés
  3. Igen, megint csak boldogítok ^^ Örülök, hogy olvashattam, de tényleg :) És igen, az én linkem. Nem vagyok blogspotos, ezért mindig megszenvedem a kommentelést, de sebaj...

    http://greny.freeblog.hu/

    VálaszTörlés