aztán a magány újra mellém ül,teagőz és füstölő füst száll az erkélyről.nem emlékszem,hogy valaha is hallgattam volna zselenszkyt.de mégis,olyan szokatlanul szokásos.a hang is ismerős,és az az érzés is,amit olyankor érzek,amikor elindítom a dalait.igenigenigen,tudom,honnan is rémlik.egyszer,nem is olyan rég,fruzsi töltött fel az üzenőfalamra egy dalt,amit fluorral közösen énekelt.a csak egy film-et.a mai napomat nagyon kiegészítik ezek a dalok.
annyian hiányoznak mellőlem.mégsem fogok összeomlani,mert örülök,hogy legalább van olyan,aki hiányozhat,és akikre gondolhatok.Az vagy, akiért sírnak, vagy az aki sír?
és áttologattam a bútorokat a szobámban.csak tudnám miért.talán,hogy legyen valami nagyon kicsi változás az életemben,ne legyen minden oly egyforma.
befejezetlen befejezettség. ennyi.
''Az vagy, akiért sírnak, vagy az aki sír? ..''
VálaszTörlésErre a kérdésre a válasz engem is érdekelne..
jaj.