szombat, június 29

mégis?

a toll és a tarcsi könyv most már jobb barátom lett,mint a blogger és a billentyűzet.
ott van a táskámban.mondjuk tollam nem mindig van,de legtöbbször tudok szerezni.tudod,néha semmi másra nem vágyom,csak egy ötpercnyi csendet a káoszban,egy kicsi nyugalmat,amikor elővehetem a tarcsi könyvemet,és írhatok. néha csak egy 'kurvaéletbasszameg' feliratot,de ez többet mond olykor,mint az több oldalas kisregények.
fekete.kék.lila tollak nyoma tölti ki az üres lapokat.boldogsággal tölt el,amikor kezembe vehetem,kinyithatom,és látom a fehér oldalakat,amik csak rám várnak,hogy teleírjam őket.
írni nem tudok.
jól írni.
nehéz.
de jó megküzdeni a szavakkal.
nehéz kiválogatni a rengeteg gondolatfoszlány közül azt a pont oda illő mondatot,amit leírok.néha épp a legidétlenebbet sikerül kiválasztanom.
erre csak később jövök rá.
mint egy csomó más dologra.
az ember általában mindig későn kapcsol.akkor kapja kezét a fejéhez,amikor már rég elcseszte a dolgokat.
tejóég...háyszor voltam ilyen helyzetben az elmúlt két hónapban.!.
fiatalság bolondság.
mégis....állítólag érettebb vagyok,mint a többi.
basszus.akkor a többségnek hány ilyen alkalma lehetett?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése