tettél ellene.

az elejétől fogva tudod,hogy minden jóba beleunsz majd.azokba a dolgokba,amiknek az elején nagyon örültél.esetleg imádtál.a dal is,ami az első 100 alkalommal gyönyörűen szól,talán százegyedszerre már kevésbé.az a bizonyos festmény,amit megláttál,beleszerettél,megvettél,falra tettél...na,ezredik olyan perc után,amikor a szemed rajtapihentetted,nem biztos,hogy ugyanolyan érzéssel tölt majd el...az életedbe a legkönnyebb beleunnod.főleg,ha nem teszel ellene semmit.aztán egyszercsak mégis megpróbálsz változtatni.felhívnak,igent mondasz,megkéred,várjanak meg az utcasarkon.odaérsz,már van bennük egy üveg fernet.beültök a szokott kocsma pincéjébe,a srácok csocsóznak,majd már kicsit bódultan előveszik a gitárjukat.aztán jön egy üveg vodka.hétdeci.ketten lehúzzák.ketten.hétdecit.az egyik srácot te viszed fel a kolira,és félsz,rettegsz,hogy lebuksz,és holnap nincs hol aludnod.félórára rá felmész a szobájukra,és tömeg fogad.az előszoba tele van ismerős idegenekkel.szlovákul súgnak össze a hátam mögött,hogy jócsaj.a fürdőszobában az a bizonyos srác  ül a kádban és ketten zuhanyoztatják.kimész.inkább.a folyosón szembejön a nagyon édes negyedikes,aki mindig neveden szólít és nagyon kedveled.közlöd vele,tudod,mi fán terem,hisz te hoztad fel a kolira.másnap a másik vodkát vedelő srác nem jött suliba.halkan kérded meg,hol van.közlik,korházban.infúziót szúrtak a kezébe,reggel négykor a józanítón ébredt.összeesett este  a parkolóban,az évfolyamtársad hívta ki a mentőket.sokk,és hosszú némaság.azt hiszed,nem szereted az ilyen változásokat....