csütörtök, augusztus 2

hangosan szólt a blues.de az a jó féle hobo zene.kint voltam a teraszon.a szomszédok ráénekeltek a zenére,és jó kedvűen nevettek.németül társalogtak,majd bele-bele szívtak a cigarettába.szájukhoz vették,aztán szép lassan egyre jobb kedvük lett.ne,ne képzelje senki azt,hogy sima piros malbi volt az.az asztalon zacsik,és kis tasakokban fű.és a földön egy karton sör.mámorban élnek.mámorban töltik a fél életüket.dúdolják a laza blues szövegét,amit ugyebár én nem érteek,de nagyon bejön.apa a tegnap estét náluk tölötte,söröztek,próbáltak kommunikálni.azt mondta,nem sokára szedik a sátorfájukat,és elhúznak innen egy teljes hónapra.elmennek,itt hagynak mindent,még maguk se tudják mi céllal.öreg az egyik  krapek,asszem 65 is van.sőt.de mit számít az ?  az életcélját mai napig se találta meg,viszont letudja élni egész jól az életét a nélkül is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése