vasárnap, április 1

azt hiszem,elvetem a terveimet,a céljaimat.eddig állandóan attól paráztam,hogy nem sikerül majd az,amit én úgy akartam,amiért küzdöttem.talán,ha úgy fogom csinálni a dolgokat,hogy nem akarok velük elérni semmit,csak mert talán jó mókának tűnt,a lehetséges elismerés jobban fog esni,jobban fogok örülni.nem várok semmit se a jövőtől,majd hozza magától.nem akarok egyetemekről,munkahelyekről,párizsról,utcazenész barátról beszélni.se álmodozni.
minden egyes percet,órát,napot meg kell élni,és nem túlélni.nem úgy kelni fel reggelente,hogy na,kémia,csak azt ússzam meg.nem baj,ha ennyi a célod,sőt!ez tök jó.mert aztán nem fogod bánni.azt mondják,a legvégén nem az fog számítani,mennyi év volt az életedben,hanem mennyi élet volt az éveidben.asszem élni kéne,rendesen.a mának és nem a mamának.

Nézz rám és úgy mondd Én nem vagyok bolond Nincs célom, tervem 
S mégis lélegzem



Kapaszkodom a felhőbe A józan ész szólt előre: 
"Nézzél szembe a gondokkal, 
Ne menekülj el azonnal!"

meg aztán van egy csomó olyan dolog,amiért tök érdemes élni.ami eszembe jut,leírom...
az a pillanat,amikor az a srác,akit meghívtál,bár azt hitted nem jön el a bulidra,megjelenik a helyszínen,majd megölel és mosolyog.amikor letépheted az ajándékodról a csomagolást,hosszú hetek után újra beszélhetsz hiányolt havernőddel.amikor csajszinak szólít a barátnőd.leülhettek vizipipázni a havernőiddel.amikor a tavaszi langyos szél meglebegteti szoknyád,belekap a hajadba.meglátod az év első gólyáit.végre sikerül úgy megfaragnod a ceruzát,hogy nem törik ki a hegye.eljátszod végre hibátlanul a kedvenc dalodat.az osztálytársaid meglátogatnak,mikor beteg vagy.régi,poros képeket nézegetsz,miközben a szüleidet kérdezgeted,akik hossz perceken át mesélnek róluk.mikor végre megtalálod a régkeresett rádióban hallott dalt.amikor a bevásárló központban összefutsz régi ismerősökkel.a pénztárnál a srác megdicséri a békejeles nyakláncod.töröknadrágban buborékfújózol a falu közepén.táncolva ,kézenfogva mentek át az úttesten.valaki miattad átmássza egy vadidegen kerítését,csak azért,hogy letépje neked a virágot.amikor ajándékot adsz bárkinek,oknélkül,és látod,hogy örül neki.koncerten puszit kapni egy vadidegentől.együtt sörözni suli után az osztállyal.pizzát rendelni egy vadidegen címére.őszi erdőben sétálni,holló falevelek közt.nyári zápor elől futni,aztán mivel mégse sikerült,bőrigázva nevetni.pocsolyákba ugrálni.rajzolni végre egy tökéletes szívecskét.keringőzni egy olyan fiúval,akit mindennél jobban szeretsz.amikor új komment érkezik blog bejegyzéseidhez.találni egy olyan dalt,amit bármikor,bárhol meghallgatsz és táncra perdülsz.elfújni  a születésnapi gyertyákat.nevetni a személyi fotón.elmosolyodni egy kisgyereken,ahogy az állatkertben bámulja a majmokat,anyukáját kérdezgeti mindenféléről....azt hiszem az is egy olyan pillanat,amikor nem tudom befejezni azt a felsorolást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése