hétfő, november 28

Találtam egy kavicsot a kertben
Azt hittem, hihetek majd benne
Rám nézett és mosolygott egy percre
De akkor összetört szíve-lelke

Felmásztam egy hatalmas nagy fára
Reméltem, hogy leeshetek róla
De a fa elfelejtett engem
Én meg csak néztem a repülőket

Jaj, de jót fürödtem kinn a tóban
Megértő gumikacsák közt

Az ég most tejszínhabformáit
Kibontja, más alakot öltünk
Virágok borulnak a kékre
És én meg nem lehetek most köztük



ja.szomorú de fél az,aki szeret. szar a kedvem,a fejem si fáj,szerelmes vagyok,de baszhatom,életkedvem ma nincs túl sok ééééés még a gitárórámat is elcseszték.
Semmi csak a szívem beteg. Illetve mintha nem is lenne

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése