kérdéseket,amikre valójában nem is tud válaszolni.amitől megválotozik minden.fogalmam sincs,hogy mi.nem,úgysejönsemmi.ennyi.azt kell mondjam,hogy az elmúlt hetekre,napokra az a tökéletes kifejezés,hogy undorítóan unalmas.de egyszerre undorító és jó is.jó,egy két pillanata.például amikor ma táncoltunk,és figyeltem a többiek arcát,ahogy próbálnak összpotosítani,mégis elrontják.ez jó.jól esik táncközben másokon mosolyogni.a táncpartnered szemébe meg mégjobban.talán nem kéne eröltetni a dolgokat.de hát azt se tudom,mit akarok.most kezdhetném sorolni,hogy hosszú lábakat,plátói szerelmet,koncert jegyet/ami tényleg kellene/,fényképezőgépet,de rájövök,hogy kell a fasznak az egész.utálom azt,amikor nem tudom,mit akarok.bizonytalanság vagy mi az ég./ha iskolában vagyok,menekülni akarok,és elmenni hett/.kérdem magamtól,megélem én azt a pillanatot,amikor az lesz a legnagyobb gondom,hogy eldöntsem,mennyire fotogén egy cigaretta? válaszom:igen,a magamfajta megéli
.keserves,nyávogós,nyafogós,agyonbasztak egy jóadag búval bejegyzés kb.
igen,ami ebben a bejegyzésben hódít,na az valami olyasmi,hogy fáradtság,meggondoltalanság és 'nem tudom' állapot
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése