Körülöttem sűrű füstben táncolnak a fények

olyan nagy az én boldogságom,holnap reggel újra rád vágyom.

a tegnapi nap jól esett.mármint ha lehet ilyet egyáltalán mondani egy napra.jó volt újra látni csengét meg beát...na meg izé,tomit és csabát is.bár fura volt az egész egy kicsit,meg kicsit zavarbaejtő,de jó.nevettük sokat,és hát az is jó dolog.szeretem,ha ott lehetek a zenekar próbáin meg minden.amikor dobban a lábdob,és csenge elkezd énekelni.legyen az a most múlik vagy a bármi.vagy amikor csaba a temesvári vasárnapot gitározza.basszameg,na ezt kurvára szeretem.ma meg már megint vissza abba a megszokott vasárnapi életbe. tanulni kell. kínlódni a világ legelcsépeltebb dolgozat témájával,aztán készülni a matek felmérőre…rájöttem,hogy mégse vágytam erre az egész szeptemberi őrületre.mármint kerekperec az iskolára.kell az ősz,meg kell a hűvös idő,de az iskolá már nem kell.ja jókor jövök erre rá.várom,mikor lesz már megint június,és kezdődhet majd a nyár újra.vagyis….most nem is tudom,mit akarok a legjobban. talán azt,hogy az alatt a kétnapos ősziszünet alatt kint üljek a sárguló fákközt a dombtetőn,olvassak,fotózzak,meg mi egymás.
és basszus,ahogy ma visszaolvastam pár bejegyzésemet,nem tudom mi lett velem,de tök gáz a régi blogomhoz képest ez a jelenlegi semmirőlseírokállapot.

aztán meg,tegnap eldöntöttem,hogy ősszel megpróbálok összedobni egy kisfilmet.semmi oylan angy extrahúdejót,de valami próbálkozásnak nevezhetőt. a téma már megvan,meg minden,már csak kivitelezni kell.elképzeltem az egészet,és ha megközelítőleg olyan lesz,ahogy én az akarom,már nagy örömben lesz részem :’D

ne mondd, hogy nem gondoltad még,;
az emberek olyan hülyék. ne mondd, hogy nem gondoltad még,
hogy ebből ennyi épp elég.