nem vagyok én nekik senki.neki csaj egy 'csaj',akit jó kihasználni,a másiknak csak egy lány,akivel nagyon ritkán írogat,de mindig csak az unalom elűzése miatt.a harmadiknak meg a negyediknek... hát,rejtély.nem is nagyon izgat.miért is izgatna ?
kinyitottam az erkély ajtaját és a hegyen virágzó akác illatát behozta magával a szél.csodás volt.
tegnap kiültem a teraszra.könyvekkel, meg füzetekkel,meg a laptoppal.nem vettem a kezembe egy tankönyvet sem,inkább hallgattam a madarakat,meg mélyet szippantottam az akácillatból.a szomszéd szívta az egyiók cigit,a másik után.legszivesebben kértem volna tőle egy szálat.amúgy meg...inkább nem mondok semmit.
talán tegnap volt az a nap,amikor először megnéytem egymásután 3 filmet....HÁRMAT.nem tudtam,hogz a tesvréem enni filmet rejteget picinykis notbookjában.és hogy ilyen jókat...először a remember me-re kattintottam.azt hittem,hogyha robert pattinson,akkor csöpögős,olvadós film,és kissé béna alakítás.de nem.kellemesen csalódtam.tudjátok,én sírtam a Titanicon.ahányszor megnéztem.és most azt is tudni fogjátok,hogy az emlékezz rám végén sokkal jobban sírtam,mint az előbb említetten.amikro vége lett,hosszasan nem szólaltam meg...úgy egy óráig.rájöttem,hogz mekkora ajádnék,ha az ember valakit szeret,és ő ezt viszonozza is.amikor kölcsönös az egész.ajádnék,amit mikor elveszítesz összeomlik benned minden,mint az ikertornyok."nem az a fontos az életben,hogy mit csinálunk,hanem az,hogy csináljuk,mert senki nem fogja helyettünk"
utaztam.utaztam szomszédos falukon át,amikben még sose jártam.minden zöld volt,az úton egy autó se járt rajtunk kívül.apával beszélgettem.pipacsoktól pirosló rétek mellett haladtunk,beszéltünk a kiállításról,amit már végre talán sikerül összehozni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése