egy kócos majom a szélben

mindig is utáltam,ha valaki azt mondta nekem,hogy 'kincsem,szivem,életem' meg mi egymás. mindig megjegyeztem,hogy engem 13 éve elkereszteltek Emesének,és hogy legyen szíves a rendes nevemen,vagy az Emese különböző változatain hívni.most még is jól esik,amikor úgy hív,azt írja le,hogy 'drága'.minden iylesmit eddig rüheltem.és még mindig,ha más szólít így.

meg akarom tudni,hogy szeret -e.megkéne kérdeznem,de túl gyáva vagyok.múltkor is inkább megkérdtem minderre Ádit...mégse tudtam meg semmit.

megint elkezdtem rajzolni és festeni.ez is hiányzott már a mindennapokból.mondhatni, 6 és 8B hiányom volt. nem tudom mi késztetett erre,de elégedetten tettem oldalra a 'jegyzetfüzetet',amibe már annyi minden van firkálva.nem tudom,hogy jó ötlet lenne-e,ha komoylan művészeti iskolába mennék,de máshol nem tudnám meglelni,kiélni saját magam.csak köborolnék egy gimnáziumban érdektelenül.nem leszek egy goya,vagy egy klimt,de lesz belőlem egy emese,akit bár nem fognak művészettörtáneti órákon emlegetni,mégis elégedett lesz munkájával,és teljesítményével.nem akarok mona lisa-t alkotni,és még megse akarom közelíteni azt szintet.azt akarom elérni,hogy megtaláljam saját stílusomat,tudjak egy stílusban rajzolni,festeni,ami csakis rám jellemző.bár állítólag,a tanárom szerint,már most megteremtettem,de most még nem lehetek elégedett.még nem állok vászon mögött.pár év múlva.

_____________________________

aztán most kimegyek,leülök a domboldalra,előveszem a tizenegyperc-et,és olvasok a madarak csicsergése és a szél suhogása mellett.

http://www.youtube.com/watch?v=3woNN1iEW3c&feature=related kedvenc 30y. leírhatatlan♥