csütörtök, február 10

add már ,Uram,a jövőt !

Szomjas a föld és éhesek a fák
Add már, ram, az esőt!
Sárga a zöld és száraz a világ
Add már, Uram, az esőt!

Kókad a búza, meghal a virág
Add már, Uram, az esőt!
Hozd el a csúnya időt
Add már, Uram, az esőt!

Bámul az égre a fiú meg a lány
Add már, Uram, az esőt!
Bőg a sok állat eledel után
Add már, Uram, az esőt!

Könnyeik öntözik csak a legelőt
Add már, Uram, az esőt!
Fújd el a gonosz időt
Add már, Uram, az esőt
!


ilyenkor,itthon,betegen van idő gondolkodnom.mindenen időzök egy órát is akár.arról,hogy milyen emberek is vesznek minket körül,és milyen szándékuk van velünk.a nap végére meg már az kivánom,bárcsak nem kezdtem volna el gondolkodni.mert akkorra már az emberek ötven százalékában csalódtam.rájövök,hogy mindneki ,akit azt hittem milyen jó fej,kedves ,aranyos,segitőkész srác,csak átver,és kiasznál minket.életemben ettől féltem a legjobban.féltem,hogy olyan emberek vesznek majd körül,akiket félre ismertem,akik a szemembe nevetnek,és mihelyst megfordulok ,hátamba döfik a kést.ezekből az emberekből rengeteg van.csak az a baj,hogy túl későn vesszük észre az igazi énüket,a csúf,igaz oldalukat.azt hittem,hogy midannyiunkat őszintén,és barátiasan ölel meg... tényleg túl jó lenne az élet,ha ne léteznének ilyen emberek ? túl rózsaszin lenne,és baj lenne,ha béke uralná a földet és az ember szivét ?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése