szerda, március 14

rút az ördög,de nem hagy hidegen.

végigüljük az órákat,majd kettő után végre elhagyjuk azt a hülye iskolát.felverjük az egész falut a nevetésünkkel,éneklésünkkel,általában a teljes úttestet elfoglaljuk.lekanyarodunk a tömbházak közé,elmegyünk a fagyizóhoz,majd sorra gyújtunk rá.gyújtanak.én nem.én leülök a naptól meleg kőre és szívom magamba a meleg napfényt.beülünk a kocsmába,amit már amúgy oly sokszor megtiltottak.többekközött ma is.megiszunk vagy két liter kofolát,senkinek se ártogatunk, pár pillanatig azt hisszük,szabadok vagyunk,de aztán valaki hozzánk szól kintről és hirtelen mindent elkezdünk szidni.majd elhúznak a nagyfejek,és újra nevetünk egymás arcába.beszívjuk a füstös levegőt és kábulunk.aztán valakinek jön az ötlet,hogy menjünk el biliárdozni.és gondolkodás nélkül beleegyezünk,valami jót remélve.felszállunk a buszra,és 5 perc múlva már a másik faluban lógunk.leszállunk és épp elhúz mellettünk kocsival az ofőnk.megáll,kiszáll,papol.beszáll,elhajt,nevetünk.ennyi az egész.biliárdozunk,farkas szemet nézünk egymással és a semmin röhögünk.nem tudom,mi lesz ezzel a társasággal,vagyis tudom.úgy négy hónapig még együtt van,aztán találunk egy totál más csapatot.de azért hiányozni fog.hogy velünk,velem mi lesz,azt már kajak nem tudom,de nem is érdekel.végül is az utcazenész is egy foglalkozás.
és amúgy....ez az öccázadik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése