egy kócos majom a szélben

hol volt,hol nem volt.vagy tán sosem volt?! vár rám ott a Hold.vagy inkább a világ.vagy pontosabban az élet.de még szerintem nem a nagybetűs.olyen közepes.a nagybetűs majd jön az éretségi után.aminek az elnevezése tök bugyuta.éretségi? azt hiszik,hogy valaki ettől válik éretté ? nagy ló***.attól még,hogy hónapokon át tanulja az egyik tételt a másik után,aztán egy napon bemegy egy tanterembe,kihúz egy tételt,ha tudja lemondja,ha nem,elmakog valami hablatyát,leosztályozzák..ez közel sem jelenti azt,hogy érett az élethez.esetleg a tudományhoz.attól még,hoyg tudja az irodalmat,a nyelveket,a matekot,az élet nem fog vele kivételezni,és nem árassza el jó dolgokkal.mindig kap egy kisebb,nagyobb pofont az élettől,amitől eleinte összeomlik meg haccaccáré,de roszs neki.aztán lassan hozzászokik,tanul belőlük.megtanuéja kezelni a helyzetét.az élet maga érettségizteti az embereket.

na de vissza a kiinduló ponthoz.vár rám a közepesbetűs élet,én meg valahogy nem haladok előre az általa elém gurított ösvényen.totyogok egyhelyben,és szürkülök.vagyis már ahogy közeledek az évvégéhez,egyre nagyobb lépésekkel totyogok ezen az úton.de mégis,oylan unalmasak a napok,olyan egyhangúak,szürkék.oylan megrendezettek.szinte ugyanabban a menetben megy minden nap mint nap.már lassan tudom,hogy mi után mi következik.úgyérzem mintha bennem harcolna menny és pokol.és egyik se győz.harcolnakharcolnak de a csatának nincs vége.legyen már nyár,és vegyen fel az életem egy kicsit más életvitelt,más tempót.

egyre gyakrabban iszok anyáékkal.tegnap este,a teraszon söröztünk és grilleztünk.igazi nyár hangulat volt.könnyesen nevettünk anyán,és ő is magán-szerintem is rímmel.ma délután a vendégekkel likőröztem.

megint elkezdtem rajzolni.vagyis bocsánat,firkálni.firkálok,de egész jól :P végülis egy jövendőbeli művészeti sulisnak firkálni is tudnia kéne.kéne.most még nem tudok valami jól,azt a szintet kéne elérni majd. meglátjuk,hogy mi lesz belőle.

beszéltem ma is Muccal.nyáron fotózunk.Nóra,veled is :)