hétfő, február 28

kihullnak kezemből a könyvek
a világ magamra hagy
mostantól hűvösebb napok jönnek
szűkülő időm egyre tágasabb


kint minden szürke,csak néhol látszik egy kis hó.de az is valószínüleg holnapra már elolvad.és még szürkébb lesz a táj.kócosan,álmosan,sápadtan és kedvtelenül ülök a szobámban.ilyen időben élni sincs kedvem.talán beleillenék a panorámába,ha kiállnék a domboldalra.szüke a táj,szürke vagyok én is.kölcsönös szimpátia*ó,örvedtem.ma tényleg semmi sem olyan,mint amikor olyan,amilyen.minden olyan egyhangú.még a zene is.még ákos hangja is monotomnak tűnik( :o )
ha kezembe venném a fény harcosának kézikönyvét,és elkezdeném olvasni,talán kihullana a kezemből.annyi erőm sincs lassan.tegnap tudtam jó hosszút írni vele, és az kissé feltöltött.ma ő is fura.nem kérdez,nem mond semmi újat. ma talán arra játszik,hogy idegessé tegyen,amihez nem kell sok. tegnap feltőltődtem.erőt szippantottam a szavaiból,de ma elég gyengus. talán erre annyit,hogy THE GAME IS OVER !

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése