vasárnap, december 12

csak tegnap volt.épp 24 órája? talán.vagy még kevesebb.itt voltak,de elkellett engednem őket.elengedtem mindet,és most nagyon hiányoznak.a sok mosoly,ölelés,hangos kacagás és sok sok szeretet.most mind hiányzik.esténként könnyekközt alszom el.nem tehetek róla.azt mondják,hogy ne gondolkodjak...de hát az hogy lehetséges? képtelen vagyok rá.mindig Ők járnak a fejembe.lépkednek és jól hangosan.de főleg Ő.ő,akit tegnap nem ölelhettem át,és nem mondhattam neki,hogy szeretlek.de pár órára sikerült elfelejteni.de aztán kezembe került a telefonom,ami egyenlő az ő képével.magamba zuhantam.de Ők megmosolyogtattak.Nóri,Bia,Kuku,Viki és Dani.mindet örökre szivembe zártam.és eldobtam a kulcsot jó messzire.biza ! :) szeretlek benneteket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése