szombat, november 13


az én szívem nem fáj,nem fáj mert nincs is tán.
nem fáj,de nagyon elege van a világból.főleg egy emberből,akit nem ismer,de tudom,hogy ellopta a fél életemet,egy táska alakjában.benne volt a fényképezőgépem,amit apáéktől kaptam 3 éve karácsonyra,és azóta ő volt a szívem csücske.talán nincs többé soha.nincs,ahogy óriás narancssárga tarisznya sincs,amit a nálamléte alatt csak 3szor volt alkalmam felvenni.de nem is ezeket sajnálom a legjobban,hanem a tolvajt.sajnálom,hogy annyi becsület sincs benne,mint ide kassa.sajnálom,hogy én most itt sírok már 1 napja,és ő meg hú de boldog az ÉN dolgaimmal,amiket ellopott.szánalom ez a világ,és elegem van a falumból.
u.i a fényképezőgépemnek:kedves Sophie(mivel ez az ő neve),sajnálom,hogy valaki idegen kezébe kerültél,és nem vigyáztam rád megfelelően.de köszönöm neked azt a sok szép emléket,amit megörökítettél,a sok szép napot,amit veled tölthettem.köszönöm a sok szép képet,és a sok sikert amit Te általad értem el.örökre szívembe zártalak.RIP.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése